Linux alapinfók



Ezt a dokumentumot még a Vári Linux átállás kapcsán írtam három éve, vicces hogy megváltozott a világ, pl. a fájlrendszer részt sokat kellett húzni, ma már sokkal egyszerűbben megy, mint régen. CD-t pedig nem hiszem, hogy bárki is írt az irodából :).


Fájlrendszer

Meghajtók, csatolás

A DOS/Windows alapú rendszerekben a fájlok különböző meghajókon találhatóak, ezek a meghajtók általában megfelelnek egy-egy fizikai eszköznek (A:,B: floppy, C: merevlemez, D: CD-ROM). Természetesen lehet meghajtót definiálni, fizikailag nem elkülönölő eszközhöz is, pl. merevlemez particiója (ilyen volt a vári gépeken a D: meghajtó, amin a Dokumentumok könyvtárak voltak) vagy hálózati meghajtók.

A Linux filozófiája ilyen szempontból tökéletesen más. Itt nincsenek külön meghajtók, az operációs rendszer egy ún. gyökér (root) fájlrendszert használ, ennek elérési útja '/' . A fájlrendszerben itt is könyvtárak és fájlok találhatóak, de érdekes módón, más fizikai eszközökön lévő fájlrendszereket is lehet csatolni (ragasztani - to mount) hozzá. A csatolás elvontnak tűnik pedig elég egyszerű: csatoláskor megmondom a rendszernek, hogy ezentúl az 'x' könyvtár alatt melyik fizikai eszközön, merevlemezpartición, vagy hálózati helyen lévő fájlrendszert érjem el.

Csatolást tetszőleges könyvtárra meg tudok adni, pl. a vári gépeken a /home könyvtár (ami egyébként általánosan az egyes felhasználók könyvtárait tartalmazza) egy másik merevlemez partición van, mint az operációs rendszer. (Hogy tudjátok mihez kötni, ez olyan, mintha a Windows-ban az összes felhasználói adat és beállítás tárolására a D: meghajtót használnánk.) Természetesen ezzel a csatolással nem kell törödnünk, amikor elindul a Linux, ezt automatikusan elvégzi.

Fizikailag elkülönülő eszközöket (floppy, cd-rom) általában a /mnt vagy /media könyvtár értelemszerűen elnevezett alkönyvtáraiba csatolja az operációs rendszer, a modern Linuxokon már automatikusan.

Röviden összefoglalva: a csatolással mint olyannal egyáltalán nem kell foglalkoznunk, de jó ha tudunk róla.

Hivatkozások

Fontos különbség a Linuxos és a Windows-os fájlrendszer között, hogy Linux alatt egyes fájlokra (vagy könyvtárakra) hivatkozás (link) helyezhető el. A fájlokra elhelyezett hivatkozásokat a felhasználói programok azonosan tudják kezelni a 'normális' fájlokkal. Ez a pusztán kényelmi szolgáltatás teszi lehetővé, hogy mindenki Dokumentumok könyvtárában ott van egy 'Közös dokumentumok' alkönyvtár, ami igazság szerint Emese gépén a /home/common/Dokumentumok könyvtárban lévő fájlokat tartalmazza.

Jogosultságok

A másik lényeges különbség, hogy Linux alatt minden fájlnak megvan a tulajdonosa (ez alapértelmezés szerint az, aki létrehozta) és a tulajdonos jogosultságokat is megadhat egy fájlhoz. A Linux-os fájlkezelők a Windows-hoz hasonlóan támogatják a fájlok jogosultságainak állítását: a fájlt kiválasztod a fájlkezelőben, jobb egérgombbal rákattintasz, a legördülő menüben kiválasztod a tulajdondságok pontot, és beállítod a kívánt jogosultságot (írási/olvasási).


CD írás

CD-t írni legkényelmesebb a Multimedia menüben található K3b programmal.

CD másolás

Eszközök/CD/CD másolás, az alapértelmezett beállítások általában megfelelnek, csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni (forrás CD behelyezése, üres CD behelyezése).

Adat CD írás

  • Fájl/Új projekt/új adat CD projekt
  • A felülső képernyőrészen található fájlböngésző ablakból a CD-re írni kívánt fájlokat át kell húzkodni egérrel a CD író ablakba. (Lehet egy az egyben könyvtárakat is húzkodni.)
  • Projekt/Írás
  • A megjelenő ablakban sok opciót lehet állítani, fontosabbak:
    • Beállítások fül: Ha egy CD-re nem írunk annyi adatot, hogy teljesen kitöltse, és itt beállítjuk az 'Új tobbszakaszos lemez' opciót, akkor a későbbiekben tudunk még hozzáírni a CD-hez, ugyanitt a 'Többszakaszos lemez folytatása' opciót választva.
    • Fájlrenszer fül: ha nem csak angol karaktereket tartalmazó nevű fájlokat szeretnénk kiírni, akkor érdemes a 'Rock Ridge-bejegyzések létrehozása' és a 'Joliet-bejegyzések létrehozása' opciókat beállítani (elvileg alapértelmezett, de biztos, ami biztos).
    • Speciális fül: itt az alábbi opcókat érdemes beállítani: 103 karakteres Joilet-fájlnevek, 31 karakterekből álló fájlnevek, Kisbetűk engedélyezése (elvileg alapértelmezett, de biztos, ami biztos).
  • Az Írás gombra kattintva indul a CD írás.

    Érdekes programok

    Itt olyan programokat sorolok fel, amelyek kézül sajnos nem mindegyik része az alapértelmezetten telepített rendszernek, pedig nagyon jók. Csomagkezelőből természetesen telepíthetőek (Ubuntu: Rendszer/Adminisztáció/Synaptic csomagkezelő vagy Fedora-n: Add/Remove software)

    Thunderbird Internet A levelező kliens. Mostanában az Evolution vagy a Kontact az alapértelmezett, szerintem borzalmasak, a Thunderbird szép, jó, letisztult és stabil.
    gThumb Graphics Ezzel a programmal egyszerűen katalogizálhatjuk a digitális fotóinkat. Természetesen képes Internetre felrakható (HTML formátumú) albumot is készíteni.) A modern disztribúciók alapértelmezett képkezelője az F-Spot - szerintem gáz (instabil, nehezen kezelhető), általában a gThumb is fenn van alapból. Természetesen van Google Picasa is Linux-ra.
    GIMP Graphics A GIMP a képszerkesztő programok legnagyszerűbbike. A Windows-os Adobe Photoshoppal lehetne párbaállítani, bár a Photoshopnak jóval szerényebbek a képességei. (Najó ez nem biztos, hogy igaz.) A GIMP-pel szinte mindent meg lehet csinálni. Rengeteg funkciója van, nagy számú menüjén kiigazodni is heteket igényel. Az előnye, a nagy tudás, sajnos egyben hátrány is, néha nem teljesen evidens a használata. Érdemes a Súgó menüben a nap ötleteit végignézni, mert nagyon sokat segítenek az elindulásban. Persze miután egyszer alaposan kiismeri az ember, már gyorsabban lehet használni, mint más hasonló programokat. -- Ez a program alapból fenn van mindegyik nagyobb disztribució alaptelepítésén.
    Audacious Multimedia Az Audacious a népszerű Winamp 2.x-es sorozat linuxos megfelelője. Képes mp3-at, wav-ot, audio CD-t és sok egyéb dolgot lejátszani. Lehet vele internetes (Shoutcast/mp3) rádiókat hallgatni. (vigyázat: az újabb Linuxokban az alapértelmezett médialejátszó a Rythmbox vagy az Amarok vagy a Totem, ezek bár használhatóak, nekem nem állnak annyira kézre, mint az Audacious.)
    k3b Multimedia Cd író a javából.
    Streamtuner Multimedia Internetes rádióállomás kereső.
    Midnight Commander Terminál/mc (begépelve) A Midnight Commander (mc) a régi Norton Commanderre emlékeztet a leginkább. Karakteres módú fájlkezelő. Bár a Windows rendszerekből a Norton Commander már ugyan kiveszett, de Linux alatt az mc még virágkorát éli. Egyike a legmegybízhatóbb és legstabilabb programoknak.
    Krusader System/File tools Nagyszerű Windows Commander klón Linux alá. (Nem olyan stabil, mint a Midnight Commander)


    Néhány programleírást innen vettem: ckarai.keyall.com/atteres/attereslinuxra.html (amikor még elérhető volt)